Nem tudom, hogy hogy csinálják, de valahogy szinkronban rezegnek körülöttem a nők, akiket próbálok szépen sorbarendezni az életemben. Egyszerre tűnnek el és egyszerre lelkesednek be. Az egyetlen logikus magyarázat az lenne, hogy én produkálom ezt a hullámzást és mindannyian egyformán reagálnak rá, de nehéz ezt elhinni, mert elég másképp kommunikálok mindhármukkal. Most mindegyik hallgat, aztán majd egyszerre kerülnek elő. Hát hogy legyek így rendes, komolyan?
Na jó, a hétfői randialanyt nekem kell keresnem, de fogadni merek, hogy marad szinkronban. Vagy kitalálja, hogy akkor ő mégsem, vagy épp csak napok múlva fog ráérni, amikorra a többi kis jelölt is beszervezhető lenne. Hogy elzárkózzon a további találkozástól annak nem látom nagy esélyét, mert amikor adta a nagymenőt, akkor több olyan randit is felemlegetett, ahol másnap ráüzent az előzőnapi partnerre, hogy részéről ennyi elég volt. De az is valószínű, hogy ezért a kis húzásért cserébe most ő sem lesz túl hamar elérhető. Ráadásul lassan jön a hétvége, és ahogy elnézem az a lényeknél is tabu - legalábbis a rutinosabbjánál. Logikus: akkor lehet a való világban ismerkedni, ami mindenképp izgalmasabb, prioritást élvez. Nálam is.
